Ezernyi kicsi f�nypont

                                                 1. fejezet

 - Veronica! - ki�ltott Ned az el�tte l�pked� l�nynak, mik�zben az

erd�ben haladtak vissza a fah�z fel�  a zanga-falub�l.

 - Mi van?  - k�rdezte h�v�sen Veronica �s h�trafoldult.

A l�ny �gy �rezte, hogy a kapcsolata Neddel kezdett nagyon

elm�ly�lni, �s ezt nem akarta. Szerette a f�rfit, de f�lt a j�v�t�l. Ez�rt

az ut�bbi n�h�ny h�tben igyekezett hidegen viselkedni vele, b�r ez

nagyon nehez�re esett.

 - Mi bajod velem?  - k�rdezte k�ts�gbeesett hangon Malone.

 - Az �gvil�gon semmi! - morogta a l�ny, majd megszapor�zta a l�pteit.

Malone elkapta Veronica karj�t, magafel� ford�totta �s m�lyen a

szem�be n�zett. A l�ny �gy �rezte,  hogy elgy�ng�l.

 - Hetek �ta alig sz�lsz hozz�m. - mondta Ned halkan, mik�zben

szorosan mag�hoz h�zta Veronic�t.

 - Meg van r� az... - kezdte �, de a f�rfi cs�kja bel�fojtotta a sz�t.

Veronic�nak m�r nem maradt ereje tiltakozni. �rezte, ahogy Ned

v�gigsim�tja a combj�t, majd keze  egyre feljebb k�szik- a derk�ra, a

mell�re - �s ett�l el�nt�tte a forr�s�g. Nem akarta, hogy v�ge  legyen

ennek a pillnatanak. De a tudata m�ly�r�l �rkezett egy ki�lt�s: "NEM!".

Veronica beleharapott  Ned ajk�ba, majd ell�kte mag�t�l a f�rfit.

 - Ned! - hangja ink�bb volt szenved�lyf�t�tt, mint haragos. Megpr�b�lt

�rr� lenni l�legzetv�tel�n: -  Nem szabad!

Azzal sarkon fordult �s elindult az �sv�nyen.

A nap h�tral�v� r�sz�ben nem sz�ltak egym�shoz egy sz�t sem.

 - Elmondan�d v�gre, hogy mi a gond? - k�rdezte Malone, amikor este

a lobog� t�bort�z mellett �ltek.

 - Ned... - kezdte Veronica - Mi nem egy vil�ghoz tartozunk...

 - Ezt hogy �rted?

 - Te visszam�sz Londonba, amint megtal�lt�tok a kivezt� utat, de

nekem itt kell maradnom, hogy...

 - ...hogy megkeresd a sz�leidet. - fejezte be helyette Malone, �s

megcs�kolta a l�nyt. - Ne arra  gondolj, hogy mi lesz, hanem arra, hogy

mi van.

 - Ez nem ilyen egyszer�... - mondta Veronica.

 - Dehogy nem! - Ned ism�t megcs�kolta. - Szeretlek Veronica!

 - �n is szeretlek! - suttogta a l�ny.

 - Akkor mi a baj? - k�rdezte halkan Malone �s k�zben gyeng�den

v�gigsim�totta Veronica arc�t.

 - Te el fogsz menni!

 - Nem!

 - De igen!  - mondta Veronica, �s elh�z�dott Nedt�l. - �s azt nem

�ln�m t�l.

 - N�lk�led nem megyek sehov�! - bizonygatta Malone.

 - Tal�n nem szeretn�l �jra Londonban lenni? - k�rdezte keser�en

Veronica.

 - De igen... t�ged viszont soha nem hagyn�lak el!

 - Persze! - mondta sz�razon a l�ny , fel�llt, �s h�tat ford�tott Malone-

nak. - Most ezt mondod, de  k�s�bb...

Ned a l�nyhoz l�pett �s �t�lelte:

 - Ne gondolj arra, hogy mi lesz k�s�bb! - mondta halkan, majd cs�kot

lehellt Veronica arc�ra.

Veronica �rezte, hogy most nem lesz ereje tiltakozni. Hagyta, hogy Ned

kezei v�gigsim�ts�k a test�t,  amit�l mindenhol apr� t�zek gy�ltak a

belsej�ben. P�r perc m�lva m�r nem volt rajtuk egy ruhadarab sem.

Sok�ig szerelmeskedtek...

�r�kkal k�s�bb, mikor a t�z m�r csak pisl�kolt, �s a szerelmesek

m�lyen aludtak egym�s  karjaiban, k�t feh�r k�penyes, csukly�s alak

l�pett ki az erd�b�l. Magasak voltak, karcs�ak, l�buk alig �rintette a

f�ldet, mintha csak �sztak volna a leveg�ben.

 - Lintintiwe! Biztos, hogy ezt kell tenn�nk?  - k�rdezte az egyik

csilingel�, gy�ny�r� hangon.

 - Igen, M�ririlya! - felelte kurt�n a m�sik, �s k�zelebb l�pett az alv�

p�rhoz.

 - Nem k�ne v�rnunk addig, am�g a gyermek megsz�letik? - er�sk�d�tt

M�ririlya.

 - Addigra n�p�nket elpuszt�tj�k a drow-k, ezt te is tudod. - mondta

komoran Lintintiwe, majd let�rdelt Veronica mell�. - Most kell �tadnunk

neki a tud�sunkat.

 - �n m�g most is k�telkedem, hogy egy embern�l biztos helyen

lesznek... - jegyezte meg az els�.

 - A m�sikban is, �s mint l�ttad, nem okozott csal�d�st. - sz�lt  a m�sik.

 - De ez m�g csak most fogant! - k�t�tte az ebet a kar�hoz az M�ririlya.

 - Nincs t�bb id�nk, nem �rted?! - csattant f�l a Lintintiwe, majd

mindk�t kez�t Veronica f�l�  tartotta, k�l�n�s szavakat k�nt�lt:

 - Lya i  hande, h�na nya! -  mire a l�nyt k�kes sz�n�, ragyog� f�ny

�nt�tte el. Ez alig n�h�ny  m�sodpercig tartott.Mikor v�get �rt,

Lintintiwe fel�llt, �s m�g k�t sz�t suttogott: - Varya telimbo!  - majd

h�tat ford�tottak, �s mindketten elt�ntek az erd�ben.

                                        2. fejezet                                  

N�h�ny h�ttel k�s�bb...

~~~~~~~~~~~~~~~~~

Veronica az �gy�ban fek�dt �s sz�rnyen �rezte mag�t: aznap reggel

m�r h�romszor h�nyt, �s a gyomra  m�g most is kavargott. Reggel,

amikor reggelin�l meg�rezte a toj�s szag�t, azonnal r�t�rt a 

h�nyinger... Marguarite szerint, csak elrontotta a gyomr�t. Veronica a

maga r�sz�r�l m�r nem volt  olyan biztos ebben. Csak most gondolt

vissza arra a n�h�ny h�tre, ami eltelt a Neddel val� egy�ttl�te  �ta.

Igaz, nem j�tt meg a havibaja, de nem gondolt vele t�l sokat, mert

am�gy sem volt soha  rendszeres n�la...

A l�ny a has�ra tette a kez�t, �s egyszerre �nt�tte el az �r�m �s a

k�ts�gbees�s.

M�snap reggel megint rosszul volt, �s azut�n is, de el tudta titkolni

�llapot�t azzal, hogy a  toj�snak m�g csak a k�zel�be se ment. Hamar

bizonyoss� v�lt sz�m�ra, hogy gyermeket v�r.

Veronica zil�ltan �bredt fel a fah�zban. Ism�t ugyanazt �lmodta, mint

m�r hetek �ta mindig: k�k f�ny  veszei k�r�l, amelyben apr� csill�g�

pontok t�ncoltak; egy kellemes hang furcsa szavakat mond, majd  

hirtelen v�ge szakad az �lomnak.

A  l�ny felkelt, fel�lt�z�tt, majd elindult a konyha fel�.

 - Csakhogy fel�bredt�l! - mondta mosolyogva Marguarite, amikor

megl�tta.

 - H�ny �ra van? - k�rdezte �lmosan Veronica.

 - Mindj�rt tizenegy. - felelte Marguarite.

 - A t�bbiek m�r elmentek? Mi�rt nem �bresztettetek fel? - faggat�zott

tov�bb, mik�zben le�lt az  asztalhoz.

 - Ned megpr�b�lta, de nagyon m�lyen aludt�l! - vigyorgott r� a n�. - A

t�bbiek m�r kor�n reggel  elindultak. K�rsz egy kis k�v�t?

 - Igen, k�sz�n�m! - mondta �lmatag hangon Veronica.

Marguarite el�tette a cs�sze forr� k�v�t, de amikor a l�ny meg�rezte a

szag�t, hirtelen felkavarodott  a gyomra, ki kellett rohannia, hogy

k�nny�tsen mag�n.

 - M�ltkor a toj�st�l h�nyt�l, most meg a k�v�t�l... - fogadta

Marguarite, amikor vissza�rt. -  Ennyire rosszul az�rt nem f�z�k!

Veronica nem sz�lt egy sz�t sem, csak lehajtott a fej�t.

 - Gyan�s vagy Te nekem! - jegyezte meg Marguarite f�loldalas

mosollyal.

 - Ezt meg hogy �rted?

 - Nem lehet..., hogy esetleg terhes vagy?

Veronica elkomorult, �s egy k�nnycsepp g�rd�lt le az arc�n:

 - De... az vagyok... - mondta halkan.

 - Ennek �r�ln�d k�ne, nem? - k�rdezte d�bbenten Marguarite.

 - M�gis minek �r�ljek?! - a l�ny most m�r zokogott.

Marguarite �t�lelte.

 - Mi a baj? - k�rdezte t�le halkan a n�.

 - Nem tudom, hogy akarom-e ezt a gyereket... - mondta Veronica,

mik�zben a k�nnyeit t�r�lgette.

 - H�t, most m�r semmit sem tudsz tenni... - mondta Marguarite.

 - Esetleg tudn�k... - suttogta maga el� a l�ny.

Marguarite �rtetlen�l n�zett r�.

 - A hangaf�-tea vet�l�s okoz... - magyar�zta halkan Veronica.

 - �risten! Meg�r�lt�l?! - ki�ltott fel d�bbenten Marguarite.

 - Nem tudom, hogy mit csin�ljak, Marguarite! - fakadt ki s�rva a l�ny.

A n� ism�t �t�lelte.

 - Nednek gondolom m�g nem mondtad meg... - faggat�zott tov�bb.

Veronica megr�zta a fej�t.

 - Sz�lnod k�ne neki. - folytatta Marguarite. - Sok�ig m�r �gy sem

titkolhatod...

 - De mi lesz k�s�bb? - k�rdezte szipogva Veronica.

 - Mi lenne? Visszamegy�nk Londonba, �s ott �sszeh�zasodtok.

 - �s mi lesz a sz�leimmel? Nem hagyhatom itt �ket! - felete  a l�ny.

 - A szents�git Vee! - csattant fel Marguarite. - Nem tudn�l egyszer

csak magadra gondolni? A sz�leid  is biztos azt akarn�k, hogy boldog

l�gy!

Veronica k�nnyes szemmel meredt r�.

Marguarite folytatta:

 - Itt van Ned, aki im�d t�ged, ezt a vak is l�tja. Gyereketek lesz!

Gondolj r�juk is!

Veronica a has�ra tette a kez�t:

 - Lehet, hogy igazad van... - mondta halkan.

 - �t napod van eld�nteni, hogy mit akarsz; a t�bbiek akkor j�nnek

vissza. - mondta Marguarite. - J�l  gondold meg!

Ezzel mag�ra hagyta Veronic�t a gondolataival.

- Ned! Gyereket v�rok! - mondta Veronica, mik�zben m�lyen Ned

szem�be n�zett.

�t napon kereszt�l Veronica egy szemhuny�snyit sem aludt, minden

�jjel csak Marguarite szavain j�rt  az esze.

Itt, a dzsungelben nem nevelheti fel a gyerek�t, az biztos. Nedet sem

k�rheti meg, hogy maradjon,  noha zoksz� n�lk�l megtenn�. Vajon a

sz�lei is azt akarn�k, hogy t�rjen Vissza Londonba n�lk�l�k?

Minden �jszaka ezek a gondolatok kavarogtak a fej�ben �s most, hogy

ott �llt Malone ell�tt, �s  kimondta, �gy �rezte, hogy j�l d�nt�tt.

A hat�s akkor sem lehetett volna dr�maibb, ha Nedet egy lap�ttal

csapj�k k�pen. Hirtelen nem tudta,  hogy mit mondjon. Szorosan

�t�lelte Veronic�t �s �gy �rezte, hogy soha t�bb� nem lesz k�pes 

elengedni. Mostant�l semmi sem lesz olyan, mint r�gen, de Ned boldog

volt ett�l. Veronic�nak is  hasonl� gondolatok j�rtak a fej�ben

mik�zben potyogtak a k�nnyei �r�m�ben.

A k�vetkez� boldog h�napok gyorsan elsz�lltak, �s el�rkezett a sz�l�s

ideje.

Ned idegesen j�rk�lt fel-al�. Nagyon agg�dott Veronic��rt �s a kicsi�rt.

 - Ned! �lj m�r le! - sz�lt neki Roxton. - Elsz�d�l�k, ha r�d n�zek.

Malone csak megr�zta a fej�t.

 - H�t, j�l van... - s�hajtott fel Roxton. - Ahogy akarod...

Marguarite, aki m�r hat h�napos terhes volt, megs�mogatta g�mb�ly�

has�t, majd �gy sz�l:

 - Ned, az a b�baasszony m�r  t�bbsz�z kibab�t seg�tett a vil�gra; �rti

a dolg�t. Nem lesz semmi baj!

 - �s ha m�gis? - k�rdezte Ned halkan.

Marguarite tehetetlen�l fels�hjatott: rem�nytelen.

Ekkor gyereks�r�s hangzott fel, majdn�h�ny perccel k�s�bb bejelent a

b�ba, karjaiban a kisbab�val, de arca f�jdlamasan szomor� volt.

 - Veronica meghalt. - mondta a k�nnyeivel k�szd�dve.

K�t egyszer� sz�, amelyek miatt m�gis f�jdalmas borzong�s futott

v�gig Ned test�n. K�ptelen volt elhinni. Leroskadt a sz�kre, �s

megsz�nt k�r�l�tte a vil�g. L�tta t�bbiek d�bbent �s szomor� arc�t,

l�tta, hogy Marguarite zokog, �rezte, amint Challanger b�tor�t�an

megszor�tja a v�ll�t, de mindezt k�ptelen volt felfogni.

Veronica nincs t�bb�. Akit a vil�gon a legjobban szertett, azt most

elnyelte az �jszaka �s soha nem j�n m�r vissza. �gy �rezte, mintha a

f�l lelk�t kiszak�tott�k volna...

A k�vetkez� napokban, hetekben Ned �gy �rezte amg�t, mint egy

�l�halott. Sokszor megfordult a fej�ben, hogy fogja a pisztoly�t, �s

v�getvet a szenved�seinek, de valah�nyszor  a b�lcs�ben b�k�sen

alv� kisl�ny�ra, Daphn�-re n�zett, elvetette az �tletet. �t nem

hagyhatja mag�ra...

A k�t elf a f�k k�z�tt rohant, ahogy csak b�rt. Az id�sebbik, Lintintiwen

haladt el�l, m�g�tte kiss� lemaradva h�ga, M�ririlya. A drow-k, a s�t�t

elfek elm�lt �jszaka t�madtak a kis elf kol�ni�ra, �s m�r szinte

mindenki kiv�geztek. �k ketten elmenel�ltek, de k�vett�k �ket.

�jszaka volt, a drow-k ideje: semmi es�ly�k nincs vel�k szemben.

K�pess�geiket sem tudj�k haszn�lni, hiszen �k nem l�tnak a s�t�tbe,

mint gonosz, fekete b�r� fajt�rsaik.

M�ririlya hirtelen kis sz�r�st �rzett a h�t�ban; eltal�lt�k. A k�b�t� m�reg

azonnal hatni kezdett �s az elf elesett. Lintintiwe �szrevette ezt, �s

visszafordult, hogy seg�tsen testv�r�nek, de M�ririlya r�ki�ltott:

 - Rohanj! Velem ne t�r�dj!

Lintintiwe egy pillanatig t�tov�zott, majd elfutott.

A k�bult elf n� megpr�b�lt arr�bb k�szni, b�r tudta, hogy semmi

�rtelme, mert �gy is megtal�lj�k. V�g�l feladta, �s elsuttogott n�h�ny

var�zsig�t:

 - Fea nya, wil ana Daphn�!

Alig, hogy kimondta, �rezte, hogy valaki r�l�p a h�t�ra, majd hallotta a

h�vely�kb�l kicsusszan� szably�k suhog�s�t. �les f�jdalmat �rzett, de

csak egy pillanatig, azt�n mag�ba z�rta a s�t�ts�g.

M�ririlya lelke k�ken f�nyl� kis g�mbk�nt sz�rnyalt kereszt�l az erd�,

egyenesen a fah�z fel�. Ott berep�lt az ablakon, elsuhant az alv�

Daphn� f�l�tt, �s az asztalon l�v� med�lhoz sz�llt, ami Veronic�� volt.

A med�l k�ken felizzott, amikor elnyelte az elf n� lelk�t, akit nemr�g

�ltek meg.

Daphn� fel�bredt �s s�rni kezdett. Ned �lbe vette a kisl�ny�t,

megcs�kolta a gyerek fejecsk�j�t, majd halk szavakkal pr�b�lta

megnyugtatni:

 - Ne s�rj, dr�g�m! A papa vigy�z r�d...

A kicsi abbahagyta a s�r�st, majd sz�p lassan �lomba mer�lt. Az apja

visszafektette �t a kis�gy�ba, azut�n szomor�an az �gy�ba roskadt. A

kisl�nyr�l mindig Veronica jutott esz�be. Veronica, akit nemr�g �r�kre

elvesztett. Egyed�l kell felnevelnie Daphn�t, �s nagyon f�lt ett�l, de

nem maga, hanem a gyerek miatt. Milyen lesz a kisl�nynak anya n�lk�l?

Aznap �jjel ugyan�gy nem j�tt �lom a szem�re, mint hetek �ta

b�rmikor...

                                       3. fejezet

 - Darthiir! - mondta undort�l cs�p�g� hangon a drow n�, mik�zben

kir�ntota szably�it a halott M�ririlya test�b�l. A s�t�t elf n�nek

�benfekete b�re volt, d�s feh�r haja pedig csak �gy sz�llt a leveg�ben.

Arca �s alakja hib�tlan, h��rz�kel� szemeib�l m�gis s�t�tt a

gonoszs�g. K�nny� mithril-l�ncinget viselt, rajta Lloth, a P�kkir�lyn�

szimb�lumaival, valamint egy m�gikus �s �lc�z� piwafwi k�penyt.

 - Wael darthiir! - kontr�zzot r� egy m�sik n�. - Tudt�k, hogy

t�madunk, m�gsem v�dezetek!

 - Mert elfogat�k a sorsukat! - nevetett g�nyosan az els�.  - Baroms�g!

De h�t mit is v�rhatn�nk a felsz�ni elfekt�l! Ezeknek itt f�lelmetes

k�pess�gei voltak, m�gsem haszn�lt�k ellen�nk egyiket se!

 - Igazad van Velkyn. - mondta a m�sik n�. - �s k�pesek voltak a

tud�sukat iblith-eknek �tadni! Bah!

 - De �ket k�nnyen elint�zz�k, kedves Malla! - vigyorgott Velkyn. -  Az

egyik m�ris halott, �s a m�sikat se lesz neh�z megtal�lni!

 - Ez m�r nem fog besz�lni... - n�zett Malla M�ririlya v�res holttest�re.

 - A m�sik m�g �l. �t kell elkapnunk! - mondta gonosz vigyorral Velkyn.

 - Akkor induljunk! - �s Malla m�r indult is volna, de Velkyn elkapta a

karj�t:

 - V�rj! - vakkantotta - Hozunk er�s�t�st. �t �lve kell elkapni! Tudod,

hogy mi Baenre Anya akarata: pusztuljon az eg�sz �tkozott elf kol�nia

�s mindenki, aki birtokolja a tud�sukat. Vagyis ki kell szedn�nk bel�le,

hogy hol a m�sik iblith!

Lintintiwe rohant, ahogy csak b�rt. Tudta,hogy mindenki halott: a

csal�dja, a bar�tai, az eg�sz n�pe, de most nem volt ideje gy�szolni.

Meg kell keresni a kisl�ny, akinek �tadtak n�h�ny a k�pess�geikb�l, �s

figyelemztetnie kell �t �s a csal�dj�t a drow-kra.

De nem mehetett egyenesen oda, mert akkor nyomraveztn� a s�t�t

elfeket. Ker�l�t kell tennie; nagy nagy ker�l�t.