Londoni éjszaka

London hosszú utcáira lassan leszállt a sötétség.Sok házból szürödött ki fény,ahogy egy kis belvárosi lakásból is.

-Emlékeznek erre a kalandra?-kérdezte Malone,és lapozott egyet a naplójában.

-Igen...olyan hihetetlen mindez-mondta Challenger

-De mégis igaz-szólt közbe Marguerite mosolyogva.

-Már hány óra van,nagyon fáradt vagyok!

Ned,menjünk haza,kérlek-szólt Veronica és felállt a fotelból

-Jól van drágám.Tényleg késő van-szólt halkan Malone és felvette a kabátját.

-Jó éjt...és aludjatok jól-mondta Marguerite egy cinikus mosoly kiséretében.

-Mintha az aludni szót kicsit hangsúlyozta volna,Miss Krux,vagy csak én hallottam úgy?-nevetett Malone

-Ó,bizonyára véletlen-mosolygott Marguerite.

Roxton kikísérte öket az ajtóhoz.Már csak hárman maradtak,beszélgettek és a kávé is lassan fogyni kezdett.Fél óra múlva Challenger is felállt a székéből.

-Azt hiszem én is megyek már,késő van,hosszú volt ez a nap...Köszönöm a kávét.

-Nincs mit,Challenger-szólt Roxton és őt is kikísérte az ajtóig.Miután bezárta az ajtót,visszament Marguerite-hez és leült

mellé a kanapéra.

-Csak azt ne mond hogy már te is mész,drágám.-mondta mosolyogva

-Hát,még nem.De szóval...én arra gondoltam...hogy megköszönném...ha ma itt maradhatnék éjszakára,messze lakom,és kint olyan hideg van...

-Addig maradsz ameddig csak akarsz-szólt közbe Roxton,miközben megsimította Marguerite kicsi kezét.

-Köszönöm-mondta halkan a nő,és viszonozta a simogatást.

Megitták a maradék kávét,beszélgettek, Marguerite felállt a székböl,és elindult átöltözni.Roxton addig az újságot nézegette.Öt perc mulva Marguerite ott állt mellette a fehér alsónemüjében,és mosolygott.

-Aham....most jut eszembe,hogy nincs miben aludjak,szóval...

-Te így is gyönyörű vagy-szakitotta félbe Roxton,miközben gyengéden átölelte,és az ölébe ültette.

-Köszönöm-felelt Marguerite,és  megcsókolta Roxtont.

-Ó,Miss Krux...erre nem is számítottam-mondta viccelve Roxton és visszacsókolt.

Aztán egyre szenvedélyesebb lett a hangulat.A férfi gyengéden átölelte Marguerite derekát,aztán simogatni kezdte a combjait,utána pedig nekilátott kikötni a füzöjét.

-John,szeretlek!-suttogta Marguerite

-Én is szeretlek,mindennél jobban-felelte Roxton-és úgy akarlak,mint a elsö éjszakán..nem..még jobban...

Roxton felemelte Marguerite-t és bevitte a hálószobájába,ahol gyengéden letette az ágyra.

-Én is akarlak-mondta később Marguerite.

Roxton újra megcsókolta...aztán a vállát,és végül levette a füzöt a nöröl.Átölelte a vékony derekát és mellé feküdt az ágyba.Nagyon gyengéd volt hozzá,sokáig szeretkeztek,és az éjszaka közepén aludtak el egymás karjaiban.

-Jó éjt,szerelmem-mondta halkan Roxton és még egyszer megcsókolta Margueritet

-Jó éjt.-mondta a nő,és még közelebb bújt Roxtonhoz.

by:Morgiane